2018. február 7., szerda

Péterfy-Novák Éva: A rózsaszín ruha

A 12 hónap 12 könyv kihívásunkra választottam ezt a könyvet, de úgy alakult, hogy Alice Munro Ifjúkori barátnőm című könyvét hamarabb meg tudtam szerezni a könyvtárból, így azt olvastam el először. Ám azt is mondhatjuk, hogy túlteljesítettem a novellás kihívást, ugyanis A rózsaszín ruha is belefért még a januárba.

20 novellát, 20 történetet olvashatunk a kötetben, melyek talán már velünk is megtörténtek, vagy bármelyik nap megtörténhetnek. Egyszerűen, közvetlenül, szarkasztikus humorral mesél a szerző, mintha csak a barátnőnk, anyukánk vagy a szomszédasszonyunk mondana el nekünk egy történetet.

Némelyik történet igazi lehet, némelyik pedig a képzelet műve. Örömmel fedeztem fel két történetben is Szentesi Évát, a két Éva ugyanis nagyon közel áll egymáshoz. Egyik történet vicces, megnevettetett, a másik nagyon megható.

Ez a sokszínűség az egész könyvére elmondható, egyik vicces, a másik ismerős, a harmadik megrázó, és így tovább. Bántalmazott, elnyomott nők, erős nők, öntudatos nők, anyák, feleségek, kislányok és nagylányok. Emlékekből felépülő novellák. Az a durva, hogy rengeteg saját emléket is találtam benne. Talán ezért is szerettem annyira.

Házasságok, szerelmek, kalandok, életek, gyerekek és szülők, nagyszülők, család, kolléganők, ismerősök és ismeretlenek - mind-mind itt kavarognak ebben a könyvben, nem hagynak érintetlenül. Mosolygunk, felnevetünk, elborzadunk, sajnálkozunk, meghatódunk, könnyeinket törölgetjük és elgondolkodunk.

Lettek kedvenceim is, az egyik pl. az Utóhang az Egyasszonyhoz, melyben arról ír, mit jelent neki barátnője Szentesi Éva, mivel magyarázza, hogy bekerült a családjukba. Megható.

A nőgyógyász olvastán a hideg rázott egyfolytában, és arra gondoltam, hogy hasonló helyzetekben sajnos a legtöbben így teszünk. Ledermedünk, nem merünk kiállni magunkért. De azért a történet vége mégis reményt adó és biztató.

A bicikli, vagy A spájzablak vicces írások voltak, a címadó szerzemény, A rózsaszín ruha keserédes, de nagyon tetszett. A Csokiszív 1. és 2. ugyanaz a történet két szemszögből, feleség és szerető érzései, gondolatai tárulnak fel előttük, a plusz érdekesség, hogy a második részt Szentesi Éva írta.

Az Ádi című novella a halál mindenhatóságáról, a búcsúzásról, a szép távozásról szól. Mégis olyan fájó érzések kísérték. Mert egy távozás, akár szép, akár nem, nagyon kegyetlen.

Örülök, hogy nem halogattam ezt a könyvet, és a kihívásnak köszönhetően gyorsan el is olvastam.


Ismerős érzések, ismerős emberek történeteinek gyűjteménye ez a könyv, melyet közvetlensége, egyszerűsége miatt hamar a szívünkbe zárunk. Nőkről szól és férfiakról, mert ahol nő van, ott legtöbbször férfi is van. Így, vagy úgy. Férfiak! Olvassátok el ti is!

10/10

Bea

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése